Luangprabang, Laosz ékszerdoboza

Az egykori királyváros, több mint 30 templomával Laosz vallási-kulturális központja, a Világörökség része: Luangprabang messze a leghíresebb hely és sok turista számára az abszolút csúcspont Laoszban. “Luangprabang, Laosz ékszerdoboza” bővebben

Vang Vieng, Laosz egykori bulifővárosa

Az ázsiai backpacker-léthez masszívan hozzátartozik a bulizás is, tök érthető módon. Fiatalok vagyunk, éppen világutazunk és kipróbálunk egy rakás dolgot, amit előtte nem, teljes a szabadság, konstans a jóidő, olcsó az ázsiai sör. “Vang Vieng, Laosz egykori bulifővárosa” bővebben

Elefántok, ópiumos rántotta és bombák – ismerkedjünk meg Laosszal

Szégyen ide vagy oda, az utazás előtt még sztereotípiák szintjén sem tudtam sokat Laoszról, azon kívül , hogy ez a térség egyik legfejletlenebb országa. Hátha mások is így vannak ezzel, úgyhogy mielőtt mélyebben beleásnánk magunkat a részletekbe és az országba, első felütésnek itt van néhány beszédes tény Laoszról.  “Elefántok, ópiumos rántotta és bombák – ismerkedjünk meg Laosszal” bővebben

Mianmar töményen: Yangon

Rögtön az elején lelövöm a poént: imádtam Yangont és szerintem ez a hatalmas, büdös metropolisz sokkal autentikusabb képet ad Mianmarról, mint az olyan sterilizált turista-csalogató helyek mint Bagan vagy az Inle-tó.* Bár 2005 óta hivatalosan nem főváros, 5 milliós népességével még mindig a legnagyobb és legfontosabb település. “Mianmar töményen: Yangon” bővebben

Főváros 10 ezer pagodával: Bagan

Hpa An-ból megpróbálunk stoppal továbbjutni, és ez érdekes szociológiai kísérletnek bizonyul, a következő tanulságokkal.

1, a mianmariak hihetetlenül segítőkészek

2, életükben nem hallottak még az autóstoppról  “Főváros 10 ezer pagodával: Bagan” bővebben

Mianmar – a kimondhatatlan nevű és szépségű Hpa An

Ha már backpacking, akkor legyen kövér: úgy döntök, nem repülök Mianmarba, az ilyen egyszerű megoldások engem nem hoznak lázba, hanem Thaiföld felől szárazföldön lépem át a határt, és mivel nincsen buszjárat a két ország között, ez a legjobb esetben is valahogy így fog kinézni:  “Mianmar – a kimondhatatlan nevű és szépségű Hpa An” bővebben

10 dolog Mianmarról

Mianmar – korábbi nevén Burma – több szempontból is az utazás csúcsa volt: a legszegényebb és legelmaradottabb, ugyanakkor a legizgalmasabb ország is, ahol jártam. “10 dolog Mianmarról” bővebben

A végén még megszeretem Vietnámot?! – Hanoi

Hivatalosan Vietnám fővárosa, valójában jóval nyugodtabb és kellemesebb, mint Saigon, amely méreteit és ritmusát tekintve a mai napig főváros maradt.  “A végén még megszeretem Vietnámot?! – Hanoi” bővebben

Teleportálás a 17. századi Kínába: Hoi An

Utazni azért is kurvajó, mert valójában az ember még annál messzebre is jut, mint ahova fizikailag elmegy. Ez alatt nem valami homályos ezoterikus igazságot kell érteni, hanem például azt, hogy Vietnámban van egy hely, ahol úgy érezhetjük magunkat, mint egy 17. századi kínai kereskedővárosban. Pedig át sem léptük a kínai határt… “Teleportálás a 17. századi Kínába: Hoi An” bővebben

Da Lat és a 100 teraszos kocsma

Vietnamot járva sok mindenre számítottam, de arra nem, hogy itt botlok bele a világ egyik legszürreálisabban berendezett bárjába, ami mellett a Szimpla Kert egy fantáziátlan tucatkocsmának tűnik.*  “Da Lat és a 100 teraszos kocsma” bővebben